BOLDOG ÚJ ÉVET

Legyen minden boldog ami él
és rendelkezzen a boldogság okával
Legyen mentes a szenvedéstől
és a szenvedés okától
Sose váljon el a szenvedéstől mentes boldogságtól
Nyugodjék az egyenlőség szellemében
Elfogultságtól, ragaszkodástól
és gyűlölettől mentesen

 

MŰVÉSZET ÉS BUDDHIZMUS

Először is egy tájékozatlanságból fakadó tévhitet szeretnék eloszlatni azért, mert ez fontos a későbbiek megértéséhez. Sokan azt gondolják, hogy a buddhizmus az egyenlő a nihilizmussal, a semmi piedesztálra emelésével, a céltalan köldök nézegetéssel. A tévhit gyökereit minden bizonnyal a mahajana buddhizmus üresség tanában kell keresnünk, amely azt állítja, hogy a dolgok alapvető természete az üresség. Mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy a dolgoknak nincs önvalójuk vagyis nincs mögöttük egy állandó szubsztancia. A dolgok, a létezők, összetettek, ezért csak összefüggéseikben ragadhatók meg. Létrejönnek és elenyésznek, miközben pillanatról pillanatra folyamatos változásnak vannak alávetve.

81.

Ahogyan az ember nem valós létező,
Mert hat elem együttese,
Ugyanúgy az egyes elemek sem valós létezők,
Mert ezek is összetettek.

                       Nagardzsuna: Drágakőfűzér

A valóság kétarcú – az egyik a konvencionális vagy hétköznapi valóság, ez az, amit tapasztalunk és amit nyelvi fogalmainkkal megpróbálunk leírni. A másik a végső valóság, ami túl van a kettősségeken (a nyelvi dichotómián) és ez csak meditatív úton ismerhető illetve tapasztalható meg. Gondolkodás által nem, mivel gondolkodni is csak a nyelv által tudunk, ami a kettősségek terepe.

28.
A végső szinten téves az, hogy
Van én, és enyém,
Hiszen a dolgok mikéntjének megismerésével
Mindkettő megszűnik létezni.

                   Nagardzsúna: Drágakőfűzér

Egyszer azt olvastam, hogy Ádám igazi bűne nem az volt, hogy evett az almából, hanem az, hogy a dolgokat megnevezte és ezzel a világot kibillentette az egységből, létrehozva az ellentétekben való gondolkodást. Szép – csúnya, közel- távol, stb. stb. mind üres fogalmak, mert csak a hétköznapi viszonylataink leírására alkalmasak, de a végső valóság szempontjából irrelevánsak, nemlétezőek.

A művészet (az igazi) arra tesz kísérletet, hogy miközben hétköznapi nyelven beszél, mondjuk almákat és citromokat fest, mégis a dolgok végső természetére, az egységre vagy ürességre – én bátran merném így nevezni – igyekszik rámutatni. Vannak irányzatok, melyek ezt tudatosan művelik, például a zen kalligráfiák vagy egyes nyugati gesztusfestők és mások, olyanok, akik a konvencionális gondolkodásból próbálják kibillenteni a befogadót, legalább egy lépést téve a helyes irányba. De azt hiszem, a művészet törekvése akarva – akaratlanul, tudatosan vagy tudattalanul, ebbe az irányba mutat. Felmerül ugyanakkor a befogadó kérdése is, hogy hogyan képes megtapasztalni valamit, ami túl van a „szavakon”, ha receptorai nem elég érzékenyek ahhoz, hogy meghallja a felszíni zaj mögött a szférák zenéjét. Mióta a művészet olyan mértékben konzumálódott, mint napjainkban, a megértést kereső közönség dolga egyre nehezebb. Egyrészt a művészetet „élvezők” száma megsokszorozódott – ebben van némi ellentmondás, mivel a mennyiség általában a minőség rovására megy – másrészről akkora a kibocsájtás iránti igény, hogy a minőség is hihetetlenül felhígult. Giccsőrök, öncélú szépelgők, látványos dekorátorok és szellemi lángossütők lepték el a műtermeket. A folyamatokat elsősorban az üzlet motiválja, egyrészt a művészeti biznisz szereplői részéről ( galeristák, kurátorok, befektetők, művészeti írók), akik általában és jellemzően összezárnak és egy követ fújnak, másrészt a hihetetlen mennyiségű „művész” megjelenésétől, akik közül csak kevesen, nagyon kevesen tiszták szándékaik szerint, a nagy többség mű-gyártó, akik kiszolgálják az előbbiek által generált piaci igényeket.

Káli júga. Egy leszálló ágban lévő világkorszak. Ez a jelen. Különösen fontos lenne, hogy észrevegyük, felfedezzük és felmutassuk azokat az értékeket, amelyek oda mutatnak, ahol a dolgok elvesztik hétköznapi jelentésüket, ott ahol nincs kicsi és nagy, szép és csúnya, csak EGYSÉG, ahol az ÜRESSÉG a végső jelentés, ami maga a BÖLCSESSÉG.

Nem voltam sehol.
Nem is leszek. Hol? Mikor?
Sehol, semmikor

                              Noon Azaki: Ötvenkettő Haiku

Ha Nágárdzsuna Drágakőfűzére érdekel, itt olvashatod.       http://terebess.hu/keletkultinfo/nagard.html

A KEZDET NEHÉZ, DE…..

Hónapokig agitált egy barátom 2006-7 körül, hogy van egy területe Celldömölk közelében, amitől megválna. Rám gondolt, szerinte nekem biztos tetszene és meggyőződése, hogy én majd valamit kihozok belőle. Drága barátom – mondtam – én nem szeretnék a Nyírségbe járni, mi több, meg se nézem, mert nem érdekel. Tudatlannak nyilvánított mondván, hogy a hely a nyugati határ mellett van és a hegynek különös gyógyító erőt tulajdonítanak a helyiek, fürdők is vannak, meg őzek is, sőt, saját rókát is ad hozzá. Nem beszélve a vulkáni kráterről, amiért nem is kér pénzt és bármikor felmászhatok oda. Ha ez a barátom valamit el akar adni és kiszemelte a betegét, akkor nehéz tőle szabadulni. Nem is tudtam. Addig csűrtük csavartuk, amíg cserebere útján az enyém lett a föld tíz egynéhány épülettel és vele a sok-sok kín és probléma – de nem tagadom, egy idő után az öröm is. Egy rövid sztori arról, milyen is egy jó eladó. A Kőpincét, ami egy XVIII. századi épület – valamikor, állítólag, papok tulajdona volt – félig se tatarozott állapotából azzal hozta fel, hogy leburkoltatta a létező legolcsóbb, legsilányabb kerámia lappal.

DSC_0492
A Kőpince

Az egyik helységbe vett egy ronda porcelán zuhanytálcát és egy WC csészét. Amikor először lementem azt mondta, hogy a burkolatok már készen vannak és a fürdőszoba is majdnem komplett.Amikor rákérdeztem, hogy hol jön a vízvezeték, azt mondta, hogy ja, víz az nincsen. A tetőtérbe egy létra vezet, de ő már beszélt egy asztalossal. És? Ha kell elvállalja. Valahogy ígykezdődött, de mégis belevágtam.

A Kőpince 2007-ben
A Kőpince 2007-ben

Alakítottam már át ezt azt, lakást, házat, galériát, galériákat, cipőgyárat múzeummá, de ez lett életem leghosszabb projektje. Szeretem. Hogy megérte-e, mint befektetés, azt meg sem merem kérdezni még magamtól sem, mert a választ is tudom, de ez nem erről szólt. Befészkelte magát az agyamba egy idea és az nem lehet, hogy ne valósítsam meg. Ez a néhány kép, amit felteszek, a kezdeteket próbálják  bemutatni. Így visszanézve, nem tudom mibe szerettem bele.

Rózsaszínpince és az Almáspince a kezdetekkor
Rózsaszínpince és az Almáspince a kezdetekkor 

Sárgapince
Sárgapince

ALMÁSPINCE

Az 1980-as években épült ház három szintes. Pince, földszint és tetőtér. A tetőtérből egy egykor oly divatos erkélyre, teraszra léphettünk volna ki, ha lett volna lépcső az emeletre, de erről az építők megfeledkeztek. De erkély az volt és végül is ez a fontos, mert ez látszott. Lalifalván – mivel a terület több apró, egymáshoz kapcsolódó ingatlanból áll – az épületek különböző korokban születtek –  a XVIII. századtól egészen napjainkig. Szeretném, ha az átépítések nyomán létrejönne valamiféle egységes építészeti arculat, ezért az átépítéseket és kiegészítéseket lehetőség szerint a környék építészeti hagyományait felhasználva tervezem.

almásp

Ennek a csúnyácska háznak visszavágtuk a tetejét és az oromfalakra macskalépcső került. Befalaztuk az erkélyt és helyére egy kisméretű spalettás ablakot tettünk. A földszinten szintén kidobtuk a ronda három szárnyú ablakot és a helyére kettő, kisebb spalettás ablak került.DSC_0265

Kibontottuk a nem túl szép boltíves tornácot és helyette egy oszlopsorost kreáltunk. A mellvédek bontott téglából kaptak egy zárósort. A burkolatokat kidobtuk és helyette mindenütt padlás téglát használtunk. A belső tereket átépítettük és természetesen kialakítottunk egy lépcsőt is az emeletre, itt kapott helyet a fürdőszoba, zuhanyozó, mosdó, WC. A pincét a palackozott borok tárolására használjuk, kellemes hűvös a legnagyobb nyári melegben is, miután egy kicsit feltöltöttük a talajt és megszüntettük a pinceablakot az oromfalon.

DSC_0882

A tereprendezés során járdák készültek, murva ágyba fektetett vasúti talpfákból. Mára a kert növényei is erőre kaptak. A háztól nem messze, az utca mellé egy Tara oltár került, melynek a bodajki kálvária volt az előképe.

IMG_0156

ELKÉSZÜLT

A Kistemplom oltárjára kerülő Buddha szobor festése, aranyozása elkészült. Rövidesen a lótusz trón is aranyozásra kész. Már csak Kalsang Lámát kell felkérnünk, hogy töltse fel “lélekkel”. Az sem lesz egy rövid történet, mantrákkal és cacákkal (apró gipsz vagy kerámia domborművek) telepakolni a szobor belsejét. Az oltár januárban elkészül. A Kistemplom felszentelését áprilisra tervezzük.

IMG_0430
Sákjamuni Buddha, a történelmi buddha. Bronz, Thaiföld.