MŰVÉSZET ÉS BUDDHIZMUS

Először is egy tájékozatlanságból fakadó tévhitet szeretnék eloszlatni azért, mert ez fontos a későbbiek megértéséhez. Sokan azt gondolják, hogy a buddhizmus az egyenlő a nihilizmussal, a semmi piedesztálra emelésével, a céltalan köldök nézegetéssel. A tévhit gyökereit minden bizonnyal a mahajana buddhizmus üresség tanában kell keresnünk, amely azt állítja, hogy a dolgok alapvető természete az üresség. Mit is jelent ez? Mindössze annyit, hogy a dolgoknak nincs önvalójuk vagyis nincs mögöttük egy állandó szubsztancia. A dolgok, a létezők, összetettek, ezért csak összefüggéseikben ragadhatók meg. Létrejönnek és elenyésznek, miközben pillanatról pillanatra folyamatos változásnak vannak alávetve.

81.

Ahogyan az ember nem valós létező,
Mert hat elem együttese,
Ugyanúgy az egyes elemek sem valós létezők,
Mert ezek is összetettek.

                       Nagardzsuna: Drágakőfűzér

A valóság kétarcú – az egyik a konvencionális vagy hétköznapi valóság, ez az, amit tapasztalunk és amit nyelvi fogalmainkkal megpróbálunk leírni. A másik a végső valóság, ami túl van a kettősségeken (a nyelvi dichotómián) és ez csak meditatív úton ismerhető illetve tapasztalható meg. Gondolkodás által nem, mivel gondolkodni is csak a nyelv által tudunk, ami a kettősségek terepe.

28.
A végső szinten téves az, hogy
Van én, és enyém,
Hiszen a dolgok mikéntjének megismerésével
Mindkettő megszűnik létezni.

                   Nagardzsúna: Drágakőfűzér

Egyszer azt olvastam, hogy Ádám igazi bűne nem az volt, hogy evett az almából, hanem az, hogy a dolgokat megnevezte és ezzel a világot kibillentette az egységből, létrehozva az ellentétekben való gondolkodást. Szép – csúnya, közel- távol, stb. stb. mind üres fogalmak, mert csak a hétköznapi viszonylataink leírására alkalmasak, de a végső valóság szempontjából irrelevánsak, nemlétezőek.

A művészet (az igazi) arra tesz kísérletet, hogy miközben hétköznapi nyelven beszél, mondjuk almákat és citromokat fest, mégis a dolgok végső természetére, az egységre vagy ürességre – én bátran merném így nevezni – igyekszik rámutatni. Vannak irányzatok, melyek ezt tudatosan művelik, például a zen kalligráfiák vagy egyes nyugati gesztusfestők és mások, olyanok, akik a konvencionális gondolkodásból próbálják kibillenteni a befogadót, legalább egy lépést téve a helyes irányba. De azt hiszem, a művészet törekvése akarva – akaratlanul, tudatosan vagy tudattalanul, ebbe az irányba mutat. Felmerül ugyanakkor a befogadó kérdése is, hogy hogyan képes megtapasztalni valamit, ami túl van a „szavakon”, ha receptorai nem elég érzékenyek ahhoz, hogy meghallja a felszíni zaj mögött a szférák zenéjét. Mióta a művészet olyan mértékben konzumálódott, mint napjainkban, a megértést kereső közönség dolga egyre nehezebb. Egyrészt a művészetet „élvezők” száma megsokszorozódott – ebben van némi ellentmondás, mivel a mennyiség általában a minőség rovására megy – másrészről akkora a kibocsájtás iránti igény, hogy a minőség is hihetetlenül felhígult. Giccsőrök, öncélú szépelgők, látványos dekorátorok és szellemi lángossütők lepték el a műtermeket. A folyamatokat elsősorban az üzlet motiválja, egyrészt a művészeti biznisz szereplői részéről ( galeristák, kurátorok, befektetők, művészeti írók), akik általában és jellemzően összezárnak és egy követ fújnak, másrészt a hihetetlen mennyiségű „művész” megjelenésétől, akik közül csak kevesen, nagyon kevesen tiszták szándékaik szerint, a nagy többség mű-gyártó, akik kiszolgálják az előbbiek által generált piaci igényeket.

Káli júga. Egy leszálló ágban lévő világkorszak. Ez a jelen. Különösen fontos lenne, hogy észrevegyük, felfedezzük és felmutassuk azokat az értékeket, amelyek oda mutatnak, ahol a dolgok elvesztik hétköznapi jelentésüket, ott ahol nincs kicsi és nagy, szép és csúnya, csak EGYSÉG, ahol az ÜRESSÉG a végső jelentés, ami maga a BÖLCSESSÉG.

Nem voltam sehol.
Nem is leszek. Hol? Mikor?
Sehol, semmikor

                              Noon Azaki: Ötvenkettő Haiku

Ha Nágárdzsuna Drágakőfűzére érdekel, itt olvashatod.       http://terebess.hu/keletkultinfo/nagard.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s