A vaskor romjain

“Kali-yuga”, a “sötétség kora”, vagy másként, a Vaskor.

 Vaskor : a materializmus, az ateizmus, a szélsőséges racionalizmus, anyagiasság, a tanítások haszonleső elferdítése, a mesterek és a tanítványok radikális megcsappanása, hamis próféták  megjelenése, a természettől való eltávolodás, a szavak helytelen, fordított használata, általános zavar, a mennyiség uralma a minőség felett, szellemtelenné válás. Ismerős? Igen, ez van most- itt és most- fokozottan. Hogy miért? Az okokat nincs értelme keresgélni. Sokan, sokféle magyarázatot tudunk felsorolni.  Politikait, történelmit, gazdaságit, stb.  A kérdés inkább az, hogy hogyan teremtsünk aranykort a vaskorban. Erre megoldást kínálnak a különböző szellemi utak, amelyek a látszatvalóságot káprázatnak, kozmikus illúziónak tekintik, tehát ebből a szempontból mindegy, hogy aranykor van-e vagy vaskor, hiszen mindegyik csak a látszatvalóság egy-egy aspektusa.  A dolgok általában, így a  világkorszakok önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak.  Minden csupán viszonyulás kérdése. A helyes hozzáállás a szemlélődés, az egykedvű tapasztalás és igazi ön-valónk megismerése, kutatása. De nekünk itt és most van egy hétköznapi életünk is, dolgozunk, családot tartunk fenn, vannak kedvteléseink, amelyek hozzátartoznak mindennapi létünkhöz. Sportolunk, moziba, színházba járunk, néha kiállításokra, megnyitókra. A színházban jegyet veszünk, a moziban szintén, a teniszpályáért fizetünk, ahogy a borért és a  pálinkáért is. Ezeket a dolgokat úgymond eltartjuk, hiszen ha nem fizetnénk a borért, a borászatok előbb-utóbb bezárnának, ahogy a mozik és a színházak is. Ahogy lassan a kivéreztetett kortárs képzőművészet is. Persze csak az a fele, amelyik nem a feketeistállót választotta. Gyakorlatilag az egyetlen lehetőség a függetlenek életben maradására az, ha vannak eladások. De ma igen szerény és szűk a piac. A műtermeket leginkább a hiénák látogatják, akik gyakorlatilag a művész nyomorából remélnek hasznot kovácsolni. A polgárság, az értelmiség rendes bevett szokása volt műveket vásárolni, azokkal együtt élni, ezekről beszélgetni, és élvezni minden szellemi hozadékát – új ismereteket, új barátokat, stb. Ma az egész világon a kortárs képzőművészet a reneszánszát éli. Soha ennyi kiállítás, galéria, vásár, ilyen elképesztő árak nem voltak. Közben múltba révedő, eltahósodó hazánkban szinte semmi. És nem is lesz, legalább is még egy jó darabig, ha mi nem teszünk róla, hogy legyen, és nem támogatjuk vásárlásokkal a művek alkotóit. Ki-ki tehetsége szerint kisebbel vagy nagyobbal. Lehet, hogy promónak tűnik a szöveg egy aukció előtt, az is -részben-, de attól még ez a színtiszta igazság.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s