Cottage Life kategória bejegyzései

A homogének és a történelmi tapasztalat hiánya?

Az az ötletem támadt, hogy összegereblyézem innen-onnan, hogy milyen történelmi tapasztalatunk van vagy nincs a betelepítés/letelepítés kérdésében. Csak úgy találomra felsorolok ezt meg azt ebben a kérdésben, amit találtam, elsősorban a neten. Aztán majd egy másik posztban arról, hogy mi mindent köszönhetünk a “jövevényeknek” mi “magyarok” a homogénnek tartott magyar kultúra és tudomány területén. Az elején kezdem:

Besenyők X.-XII. század
Szászok XII.-XIII. század
Kúnok-Jászok XIII. századtól
A zsidók helyzetét 1251-ben rendezi IV. Béla és a pénzügyekben használja őket.
A török hódoltság alatt ortodox szerbek és bosnyákok
Az 1700-as évek elején az ország népessége 3,5 millió.
A Pilisbe, Baranyába, Tolnába svábokat telepítenek, a magyarok letelepedését ezeken a területeken megtiltották.
Telepítési akció Budára, Pestre és Óbudára valamint a környékbeli falvakba: a telepesek 54 – 60%-a német és osztrák tartományokból származik.
1712: Károlyi gróf megkezdi telepítési akcióját Felső-Svábföldről (a Bodeni-tó és Duna közötti terület) Szatmár megyébe: 31 faluban 2 072 család 10-11 000 fővel telepedik le. Van közöttük svájci, frank és bádeni is.
1720: Budának 12 000 lakosa van (47% német, 42% szerb, kevés magyar)

1723: Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék.

1767: a Tolna megyei németek száma kb. 70 000

1763-1773: 40 000 német telepes jött Dél-Magyarországra (főleg a Bácskába, Bánságba és Dél-Dunántúlra). Van közöttük szén- és kőbányász, valamint vas- és rézműves a Szepességből és Stájerországból.

1780-ban Buda-Pest-Óbudának és környékének 55 000 lakosa van, 60-75% német származású.

1782-ben adja ki II. József (1780–1790) az Impopulációs patentet (benépesítési rendelet): a telepítési akció állami pénzelésének újrafelvétele minden telepítési vidéken. A kincstári kiutalás 4 000 000 Ft. (kétszer annyi, mint Mária Terézia idején) A telepesek bőkezű támogatást kapnak: telek és ház, 2 ökör, 2 ló, 1 tehén, 1 kocsi, eke, borona stb

1840-ben Magyarország lakossága (Erdély nélkül) 9,94 millió, ebből 43,63% magyar, 16,94% szlovák, 12,22% román és 10,25% német.

Erdély 1,7 milliós lakosságából 58,49% román, 28% magyar, és 13,11% német.

Az 1867-es kiegyezés után Magyarországon soha nem látott gazdasági fellendülés indult meg. De még előtte, 1866-ban elfogadták a nemzetiségi törvényt, amelynek értelmében Magyarország megígérte az anyanyelvi oktatás bevezetését az iskolákban, tanszékek felállítását az egyetemeken a nemzetiségi nyelvek számára. Gazdasági fellendülés nyomán a munkaerő-szükségletet a belföldi németekkel, szlovákokkal és zsidókkal pótolták, de toboroztak még német nyelvű szakembereket Ausztriában, az osztrák örökös tartományokban és Németországban is.

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2 037 000 német élt Magyarországon. 1950–2000 között 21 400 magyarországi német települt ki Németországba. Baden-Württembergben ma 120 000 magyarországi német él.

Görög menekültek befogadása (1956-57), chilei menekültek befogadása 1973-74.

Akikről nem esett szó: ruszinok, szlovének, horvátok, tótok vagy szlovákok, törökök, zsidók, cigányok, ukránok, románok,
bolgárok, lengyelek, örmények.

Mi lennénk a homogének és még sokan mások.

 

Tél

Szép dolog a jégvirág, a zúzmara, meg a hópihe. Szeretek sétálni a friss, roppanó szűzhavon, közben megpróbálom a nyomokból kitalálni, hogy róka, nyúl, a szomszéd vagy egy macska járt-e arra. Fát vágni már kevésbé imádok, odafagy a tenyerem a fejszenyélre és a kuglik is havasak, jegesek. A búbos beizzításának élménye azonban értelmet ad a szenvedésnek. Füstszag, ropogás és finom meleg a hátamnak. Szép a tél Lalifalván. Csak azt fájlalom, hogy lefagyott az építkezés. Nagyon szeretném, ha májusra minden elkészülne és elindulhatnának a programok. Így legyen.

DSCN0878
A Kistemplom az enyhülésre vár.

 

Mi az a Lalifalva?

Sárvár és Celldömölk között, az utolsó tanúhegyen, egy letarolt bazalt kúp oldalában, a Ság hegy lejtőjén van Lalifalva. A térképen így, egyelőre ne keresd, a név csak belső használtra létezik. Lalifalva területe kb. öt hektár.

Saghegy 466

Szőlő, gyümölcsös, konyhakert, stb, stb. Jelenleg építési terület. A régi, kisebb-nagyobb pincéket építjük át komfortos vendégházakká, piciny étteremmé, buddhista templommá. Egy műterem építése is elkezdődött. Remélem, tavaszra befejeződnek a munkálatok és Lalifalva májustól vendégeket fogadhat. Vendégeket, de nem turistákat. Az életet itt programok köré szervezzük. Hogy milyen programok köré, az sejthető, de egyelőre erről nem beszélnék.DSC_1005

Szeretném, ha egy szabad szellemiségű, nyitott hely születne, ahova szívesen jönnek vissza azok, akik egyszer belekóstolnak az itt zajló programokba.